Az alábbi témaköröket képzőintézményeknek ajánljuk, külön a szakközépiskolák, felnőttoktatási intézmények és szakgimnáziumok részére.


Képzőintézményi információk
Szakközépiskola
felso-csik-2.png
felso-csik-2.png

Szakiskola, szakközépiskola és tanulószerződés

Az a gazdálkodó szervezet, amelyik csak részben rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, teljesítési megbízottat vonhat be a gyakorlati képzés megvalósításához. A gazdálkodó szervezet szakiskolával, mint teljesítési megbízottal, is köthet megállapodást. A jogszabály értelmezéséből azonban következik, hogy amelyik gazdálkodó teljes egészében rendelkezik a feltételekkel, nem vonhat be teljesítési megbízottat, azaz nem köthet együttműködési megállapodást átirányításra sem iskolával, sem egyéb szervezettel. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a teljesítési megbízotti jogviszony megkötéséhez egységes eljárásrendet dolgozott ki. Fontos, hogy a teljesítési megbízotti jogviszony létesítését csak a tanulószerződést megkötő szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet kezdeményezheti. Amennyiben az elméleti képzést biztosító iskola úgy ítéli meg, hogy a tanuló komplex szakmai vizsgájára történő felkészüléséhez kifejezetten az ő közreműködése is szükséges, az eljárást a fenntartójánál kell kezdeményezni. Az eljárási rendet az állami fenntartású intézmények részére a fenntartásért felelős szervezet megküldte.

A tanulószerződések megkötése a tanév során korábbi időszakra esik, így az iskola hamarabb képet kap arról, milyen tanműhelyi kihasználtságra számíthat a következő időszakban – előre kalkulálhat az oktatóival.

Fontos alapelv a tervezésnél és azt követően az igazolás kiadásánál is, hogy a kamara figyelembe veszi az iskola kötelezettségeit, lehetőség szerint az igényeit, illetve az Nkt. előírásai szerinti minimum létszámadatokat (a köznevelési törvény 4. mellékletében a szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott minimális csoportlétszám 6 fő.).

Az előzetes szakmai egyeztetések során a területi kamarának az iskolával közösen kell kialakítani a legoptimálisabb elosztást. Ez azt jelenti, hogy a területi kamara az iskola szakmai véleményét és javaslatait figyelembe veszi, ugyanakkor a cél az, hogy az arra alkalmas tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. Azon a tanulók számára, akiknek a szakmai elméleti és gyakorlati felkészültsége hiányos, illetve általános képességeik nem megfelelőek, iskolai felzárkóztatás keretében kerülhet sor a munkaerő-piaci kompetenciák, gyakorlati készségek megfelelő szintű fejlesztésére, tekintettel arra, hogy az iskola rendelkezik a megfelelő szakmai, pedagógiai és módszertani ismeretekkel, tapasztalatokkal.

A területi kamara akkor állítja ki, ha részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely egy adott tanuló számára. Ez teszi lehetővé az iskola számára, hogy gondoskodjon a tanuló gyakorlati képzéséről az iskolai tanműhelyben vagy együttműködési megállapodás keretében. Az igazolás kiállításának végső dátuma a 2016/2017-es tanévben 2017. június 15. Az iskola ebben az időpontban már biztosan kalkulálhat a következő tanévre vonatkozó tanműhelyi adatokkal. Az igazolást követően a területi kamara aktívan nem avatkozik bele a rendszerbe, az esetleges későbbi tanulószerződés-kötések szórvány jellegűek.

Az iskolai évfolyamok számozása – a meghatározott kivétellel – az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig, a kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó iskola első évfolyamától és az alapfokú művészeti iskolában az első alapfokú évfolyamtól folyamatos.

A fentiektől eltérően

  • a kilencedik évfolyamot megelőző Köznevelés és Szakképzési Hídprogram keretében szervezett évfolyamnak KH, SZH/1, SZH/2,
  • az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák kötelező előkészítő évfolyamának 9/E,
  • a kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytató szakközépiskolai - közismereti kerettantervben foglalt követelmények vagy a középiskola tizedik évfolyamának teljesítését követő - szakképzési évfolyamoknak Ksz/11, Ksz/12

az elnevezése.

A Szakképzési Hídprogram célja

A Szakképzési Hídprogram egyik szerepe, hogy segítséget nyújtson a tizenötödik életévét betöltött és legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett tanulónak a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy akár a közvetlen munkába álláshoz. A szakképzésről szóló törvény alapján a Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul.

A Szakképzési Hídprogramban megszerzett részszakképesítés nem tartozik az első szakképesítés Szt.-ben meghatározott fogalma alá, ezért ebben a képzésben történő részvételt, a záróvizsgát és a részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgát az ingyenesség számításakor figyelmen kívül kell hagyni.

Ha a részszakképesítést szerző tanuló – akár már a következő tanévtől – egy másik szakképesítést kíván szerezni, akkor azt mint első szakképesítést tanulhatja majd az iskolai rendszerű szakképzésben, ingyenesen.

Nem. A program évfolyamai nem minősülhetnek szakképzési évfolyamoknak, ezért tanulószerződés nem köthető. A programnak van szakmai képzési tartalma, amellyel kapcsolatban a vonatkozó, adaptált szakképzési kerettantervek összefüggő szakmai gyakorlatot is meghatároznak. Ezen gyakorlatok esetén az Szt. 56. §-a szerinti együttműködési megállapodás köthető.

Vissza a lap tetejére
Képzőintézményi információk
Felnőttoktatás
felso-csik-2.png
felso-csik-2.png

Felnőttoktatás és tanulószerződés

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2015. június 12-től hatályba lépett módosítása értelmében a felnőttoktatás keretében megszervezett szakképzésben is köthető tanulószereződés. [Szt. 43. § (1)]

2015. június 12-től. Ezzel kapcsolatban átmeneti rendelkezés nem került megfogalmazásra az Szt.-ben, így elvileg 2015. június 12-től, gyakorlatilag azonban a 2015/2016. tanév kezdetétől, azaz 2015. szeptember 1-jétől köthető a felnőttoktatásban tanulószerződés.

Tekintettel arra, hogy a felnőttoktatás a nappali, az esti és a levelező munkarendben, továbbá az ún. „egyéb sajátos munkarendben” is megszervezhető általában, az iskolai rendszerű szakképzésben tanulószerződés ezen belül az esti, a levelező, az egyéb sajátos munkarend és a távoktatásos munkarendben akkor köthető, ha az adott szakképesítés az OKJ szerint oktatható ezekben a munkarendekben is.

Ezt az OKJ-ban a szakképesítés elnevezése melletti, a „Képzés munkarendje” elnevezésű, 7. oszlop tartalmazza.

Az OKJ szerinti jelölések:

 Nappali

 N

 Esti

 E

 Levelező

 L

 Egyéb sajátos munkarend

 S

 Távoktatás

 T

(Az iskolai rendszerű szakképzésben távoktatási formában oktatható, így elvileg tanulószerződés is köthető pl.: Műszaki informatikus, Nonprofit menedzser szakképesítésekre; egyéb sajátos munkarendben oktatható pl.: Pénzügyi termékértékesítő, Pénzügyi-számviteli ügyintéző, Vállalkozási és bérügyintéző, Államháztartási ügyintéző szakképesítés.)

Igen, figyelemmel kell lenni azonban a köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nkt.) azon előírására, amely szerint a szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás csak azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. [Nkt. 60. § (7)]

Ez azt jelenti, hogy az első szakmájukat tanulók is köthetnek tanulószerződést a felnőttoktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatásban azonban csak ők. A másodszakmások tehát csak az esti és a levelező munkarend szerinti felnőttoktatásban köthetnek tanulószerződést.

Nem, mert a tanuló eleve be sem iratkozhat a második szakmára a nappali rendszerű oktatásban. Az Szt. szerint a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben az iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. [Szt. 34/A. § (4)]

Nem, mert a tanuló eleve be sem iratkozhat a második szakmára a nappali rendszerű oktatásban. Az Szt. szerint a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben az iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. [Szt. 34/A. § (4)]

Mekkora tanulói pénzbeli juttatást kell fizetni a felnőttoktatásban kötött tanulószerződés alapján?

A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének

  1. 100%-a a nappali,
  2. 60%-a az esti,
  3. 20%-a a levelező

oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén. [Szt. 63. § (8)]

(Az egyéb sajátos munkarendben oktatható szakképesítések esetén fizetendő tanulói pénzbeli juttatás havi mértékéről nem rendelkezik a törvény.)

Csak a nappali munkarend szerinti felnőttoktatás keretében, szakiskolai szakmát tanuló köteles szintvizsgát tenni, amennyiben még nincs érettségije.

Az Szt. értelmében ugyanis szintvizsgát csak annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. [Lásd: Szt. 28. § (4)]

Nem. A 252/2016. (VIII.24.) Korm. rendelet a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjről 1. §-ának (1) bekezdése értelmében „A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj (a továbbiakban: ösztöndíj) az első, az adott tanévre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó szakképesítésre felkészítő, államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók részére, tanulmányi eredményük alapján nyújtható.”

Mindez azt jelenti, hogy a másodszakmás, felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem részesülhet szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban akár van tanulószerződése, akár nincs.

Igen. A munkaviszony és a tanulószerződéses jogviszony ugyanis nem zárja ki egymást. A teljes munkaidőben folyó munkavégzést és a tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzést (tanulói juttatás, foglalkozási napló) azonban össze kell hangolni.

Vissza a lap tetejére
Képzőintézményi információk
Szakgimnázium
felso-csik-2.png
felso-csik-2.png

Szakgimnázium és tanulószerződés

A szakgimnázium 9-12. évfolyamain folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatás a szakképzési kerettanterv alapján olyan ismertek átadását célozza meg, amelyek az ágazathoz tartozó szakképesítésekre való felkészítés első szakaszát jelentik. Ennek értelmében a szakgimnázium 9-12. évfolyamain folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is szakmai képzés, vagyis szakképzés.

A szakgimnázium 9-11. évfolyamain a kerettantervben előírt összefüggő szakmai gyakorlatának megvalósítására részben vagy egészben iskolai tanműhelyben, illetve együttműködési megállapodás keretében külső képzőhelyen van lehetőség.

A szakgimnázium 9-12. évfolyamain folyó gyakorlati oktatás is gyakorlati képzés, azonban ezen évfolyamok nem szakképzési évfolyamok, így tanulószerződés nem köthető.

Vissza a lap tetejére