A tanulószerződés alapján folyó gyakorlat képzéssel kapcsolatos tudnivalók, illetve a képzés során felmerült problémák ismertetése, illetve ezek megoldása.


Tanulószerződéssel rendelkezem
Tanuló vagyok
felso-csik-2.png
felso-csik-2.png

Tanuló vagyok

A tanuló kötelezettséget vállal arra, hogy a szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja, a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja, a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja, és nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

A gyakorlati képzést szervező szervezet pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló részére a tanulószerződés alapján.

A tanulószerződés alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás mértéke, melyet havonta kell fizetni, a mindenkori minimálbér 15%-ának és egy meghatározott szorzószámnak a szorzata. A szorzó a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül megállapításra. Ez alapján összesen hét kategóriába sorolhatók a szakképesítések a 20‒80-as aránytól a 80‒20-as gyakorlat‒elmélet arányáig terjedően.

Pénzbeli juttatás tanulószerződéses jogviszony esetén:

Gyakorlati képzési idő aránya

20 %

30 %

40%

50 %

60 %

70 %

80 %

Pénzbeli juttatás havi mértéke a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér %-ában

10,5 %

12 %

13,5 %

15 %

16,5 %

18 %

19,5 %

A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is.

A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.

A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.

A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a tanuló részére.

A pénzbeli juttatást félévente kell emelni az előző félévi juttatáshoz képest a tanulószerződésben meghatározott szempontok alapján, amely során a tanuló tanulmányi előmenetelét, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményét és szorgalmát is figyelembe véve. Ennek az előre meghatározott egységes feltételét és szempontrendszerét a tanulószerződésnek is tartalmaznia kell.

Egységes szempontrendszer alapján az emelés mértéke például a tanulmányi átlageredménytől függhet (ennek meghatározása a gyakorlati képző feladata). A gyakorlati képző akkor jár el jogszerűen, ha a pénzbeli juttatás emelésének és csökkentésének a szempontrendszerét előre állapítja meg, amely alapján később a tényleges előmenetel, teljesítmény és szorgalom alapján emeli meg a tanuló juttatását.

Példa egységes szempontrendszer megállapítására

Tanulmányi átlag

Pénzbeli juttatás emelésének mértéke

2,0-3,0

   500 Ft.

3,1-4,0

1 000 Ft.

4,1-5,0

1 500 Ft.

 

A félévente kötelező emelés csak a tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanulóra vonatkozik. A sikertelen félévet követően a második félévben a tanulói juttatás emelésére nem kerül sor.

A törvényi szabályozás szerint, ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele.

A megismételt évfolyam második félévében a kötelezettségeinek eredményesen eleget tett tanuló részére fizetendő juttatást a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével kell megállapítani. A további félévekben – az újabb tanévismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mértékének megállapításakor a viszonyítási alap az Szt.-ben minimálisan előírt összeg, amelyet a tanulószerződésben meghatározott szempontok alapján kell emelni, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

Példa pénzbeli juttatás megállapítására:

 

Megjegyzés

Első szakképző évfolyam

I.       félév

18,270 Ft, illetve 18.900 Ft január 1-jétől a félév végéig

Minimálbér változása miatt

II.     félév

(105.000 × 18% ) + 1.500 = 20.400 Ft

Emelés az egységes szempontrendszer alapján

Megismételt évfolyam

I.       félév

20.400/2 = 10.200

Évismétlés miatt

II.     félév

10.200

10.200 + 1.000 = 11.200

Sikertelen félév esetén

Sikeres félév esetén emelés a szempontrendszer alapján

Második szakképző évfolyam

I.       félév

(105.000 × 18%) + 1.000 =19.900

 

II.     félév

(19.900 + 1.500) = 21.400

 

Ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon megbukik, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól ebben az esetben juttatásra már nem jogosult. Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, a következő tanév első tanítási napjától a pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A tanulói juttatással kapcsolatban a tanulószerződés kötelező tartalmi elemeinél felsoroltak mellett a pénzbeli juttatás kifizetésével, a pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatást és a juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt rögzíteni kell a tanulószerződésben.

A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló részére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján megillető betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg.

A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére megillető betegszabadságot az adott tanévben előírt gyakorlati napokra vonatkozóan kell megállapítani. Azaz, ha a tanulónak az adott hét 5 munkanapjából 2 napot kellett volna gyakorlaton töltenie, akkor betegszabadság a 2 gyakorlati nap vonatkozásában illeti meg. A betegszabadság összegének megállapításakor a tanulói pénzbeli juttatás napi összegének megállapításakor osztószámként a fent meghatározott gyakorlati napokat kell figyelembe venni. A tanulói juttatás hetven százalékát a gyakorlati napok arányában kell kiszámítani.

Fenti rendelkezéseket az ún. tömbösített gyakorlati képzés esetén is alkalmazni kell. Amennyiben tehát a tanuló az ún. tömbösített gyakorlati képzési rendszerben azon a héten beteg, amikor az adott héten egyetlen napot sem kellett volna szakmai gyakorlaton töltenie, akkor a tanulói pénzbeli juttatás teljes összegére jogosult.

A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A jogszabály rendelkezéseiből következően erre az időszakra nem tanulói pénzbeli juttatás jár a tanulónak, hanem táppénz.

Keresőképtelenség esetén nincs szó a tanulói jogviszony szüneteléséről − sőt ezen időtartam alatt a tanulószerződést felmondani is tilos −, a jogviszony ebben az időszakban is fennáll, ám az ekkor kifizetett összeg adókötelezettsége attól függően alakul, hogy ténylegesen milyen jogcímen fizetik azt ki. A betegszabadság időszakára járó 70 százalékos mértékű tanulói pénzbeli juttatás adómentesen kifizethető, míg a táppénz, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás bérnek minősül, s ennek megfelelően kell a kifizetőnek ebből az összegből az adóelőleget, valamint a járulékokat levonnia.

A tanulókat megillető egyéb juttatások munkarendtől, képzési típustól és szerződésfajtától függetlenül minden iskolarendszerű képzésben részt vevő tanulónak járnak. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg.

  1. A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani. Mértéke jogszabályban nem rendezett. Ajánlott 250-300 Ft/nap összegű juttatás adása. Az étkezésről meleg – kivételesen indokolt esetben hideg – élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni.
  2. A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót. A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta.
  3. Azon tanulók esetében, akiknek a gyakorlati képzése kórházban, egészségügyi intézmény keretében zajlik, és a tanulók biológiai veszélynek vannak kitéve, a gyakorlati oktatást szervező intézménynek egyéni védőfelszerelést (védőruhát) kell biztosítania a tanulók számára. Az egyéni védőfelszerelésre nem vonatkoznak a munkaruhára meghatározott szabályok. Az egészségügyi, munkavédelemi rendelkezések alapján az egyéni védőfelszerelést a tanuló még tisztítás céljából sem viheti haza és a kihordási idő leteltével sem kerülhet a tulajdonába.
  4. Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetőleg a beszámolóra és vissza történő utazásához, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. Az útiköltség-térítést ‒ eltérő megállapodás hiányában ‒ a gyakorlati képzést szervező fizeti. A gazdálkodó szervezet megtérítheti a tanulónak a lakóhelyéről a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és onnan vissza történő utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhető el. Amennyiben a gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervező által használatos eszközökön történő térítésmentes utaztatás illeti meg.
  1. Pihenőidőt: A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. Az őszi, téli, és tavaszi szünetek valamennyi tanulót megilleti, ezért a pihenőnapok számából nem kell levonni. A pihenőnap és az egyéni felkészülési idő munkanapokban számítandó és a tanév (szeptember 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszak) alapul vételével történik. Kiadásánál a heti rendes pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.
  2. Egyéni felkészülési időt: A befejező szakképzési évfolyamokon az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között nem kötelező a tanulónak gyakorlati képzésen részt venni, hiszen az utolsó tanítási nappal a tanuló „teljesítette” az adott évfolyam követelményeit. Ha ezt követően is kötelezően folyna a gyakorlati képzés, annak teljesítése, mulasztása már nem lenne beszámítható az adott tanévbe. Azonban ezen idő alatt is lehetősége van a tanulónak arra, hogy a szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából gyakorlati képzésen vegyen részt. Ebben az esetben a gyakorlati képzés feltételeiről egyénileg kell a gyakorlati képzést folytató szervezettel megállapodni. Ha az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között gyakorlati képzésre sor kerül az előbbieknek megfelelően, a tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg, hogy az a korábbi szabályokban is szerepel. A felkészülési időt közvetlenül a szakmai vizsga előtt kell kiadni, mégpedig a külön megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés idejének terhére. A felkészülési időt nem lehet több alkalommal, részletekben kiadni, azt összefüggően kell biztosítani, hogy a tanuló a szakmai vizsgára megfelelő időtartamban felkészülhessen. A tíz nap felkészülési idő a pihenőidőbe nem számít bele

A gyakorlati képzés csak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető, csak ha a tanuló a szakmai gyakorlaton szerzett igazolatlan mulasztását pótolja.

Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.

A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.

Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor

  1. az elméleti képzési napokon, ha az elméleti képzési órák száma az adott napon négy tanórát meghaladja.
  2. a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,
  3. a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain, továbbá
  4. minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka), valamint készenlét ellátásra nem vehető igénybe. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

A tanulószerződés megszüntethető:

  • közös megegyezéssel (megszűnik a közös megegyezésben megjelölt napon),
  • felmondással (megszűnik  a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon),
  • azonnali hatályú felmondással (megszűnik a felmondás közlésének napján).

Közös megegyezéssel bármelyik fél akkor mondhatja fel a tanulószerződést, ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása biztosított.

Azonnali hatályú felmondással a tanuló a tanulószerződést a nyilvántartást vezető szervvel történt egyeztetést követően, jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével felmondhatja. Az egyeztetésnek ki kell terjednie a gyakorlati képzést szervező szervezettel kapcsolatban a tanuló által megjelölt jogszabálysértés körülményeinek tisztázására. A felmondást írásban kell közölni.

A tanulószerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél

  • a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi,

és emiatt lehetetlenné válik, vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló komplex szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés további biztosítása a tanuló részére.

A gyakorlati képzést szervező szervezet azonnali hatályú felmondással abban az esetben is megszüntetheti a tanulószerződést, ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére.

  • a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig,
  • üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,
  • a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.

A tanulószerződést a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő, illetőleg a gyám hozzájárulásával) és a szervezet csak közös megegyezéssel vagy egyezséggel, írásban módosíthatja.

A tanulószerződés módosítását a gyakorlati képzést ellátó szervezet köteles a területi kamarának beküldeni, majd a kamarai ellenjegyzést követően a módosított tanulószerződést a területi kamara küldi meg a szakmai elméleti képzést ellátó szakképző iskolának és a tanulónak.

Módosítani akkor kell, ha a szerződéses feltételekben a felek

  • jogait vagy
  • kötelezettségeit érintő lényeges változás történik.

Például: képzés várható befejezése, képzőhelyváltozás, pénzbeli juttatásban vagy annak egységes szempontrendszerében történő változás

Ha a tanulószerződés adataiban változás áll be, de nem érint jogokat és kötelezettségeket akkor nem kötelező a módosítás.

Példák: telefonszám, fax, e-mail cím, lakcím, gyakorlati képzésért felelős adatainak változása.

Minden olyan adat javítással korrigálandó, amely már a tanulószerződés hatályba lépésekor is hibásan került feltüntetésre, pl:

  • elírás
  • helytelen információ
  • tévesen feltüntetett adat

Javítás esetén a tanulószerződés minden példányát be kell kérni, javíttatni, aláíratni.

Ha a tanulószerződés hatályba lépésekor feltüntetett adat helyes volt, de egy idő után megváltozott, javításról nem lehet szó.

Vissza a lap tetejére
Tanulószerződéssel rendelkezem
Képzőhely vagyok
felso-csik-2.png
felso-csik-2.png

Képzőhely vagyok

  • A tanuló számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.
  • A tanulót a gyakorlati képzés keretében csak a szakképzési kerettantervben meghatározott feladat ellátására kötelezheti, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztathatja.
  • A tanulót a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti.
  • A képzési idő alatt gondoskodik a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.
  • Felelős a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján.
  • Tanügyi dokumentáció vezetése

A gyakorlati képzést szervező szervezet pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló részére a tanulószerződés alapján.

A tanulószerződés alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás mértéke, melyet havonta kell fizetni, a mindenkori minimálbér 15%-ának és egy meghatározott szorzószámnak a szorzata. A szorzó a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül megállapításra. Ez alapján összesen hét kategóriába sorolhatók a szakképesítések a 20‒80-as aránytól a 80‒20-as gyakorlat‒elmélet arányáig terjedően.

Pénzbeli juttatás tanulószerződéses jogviszony esetén:

Gyakorlati képzési idő aránya

20 %

30 %

40%

50 %

60 %

70 %

80 %

Pénzbeli juttatás havi mértéke a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér %-ában

10,5 %

12 %

13,5 %

15 %

16,5 %

18 %

19,5 %

A tanulószerződés szerinti díjazás összegét %-os formában célszerű megállapítani. Egy esetleges minimálbér-változás miatt a tanulószerződést ebben az esetben nem kell módosítani.

A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. (Az együttműködési megállapodás esetén ez nem kötelező, de ebben az esetben is történhet a kifizetés banki átutalással vagy számlára történő befizetéssel.) Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is.

A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.

A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.

A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a tanuló részére.

A tanuló pénzbeli juttatását terhelő járulékok a 2015. évben:

Tanulót terhelő járulékok:

Munkáltatót terhelő járulékok:

Egészségbiztosítási járulék (4% + 3%)

Szociális hozzájárulási adó (27%)

Nyugdíjjárulék (10%)

 

A pénzbeli juttatást félévente kell emelni az előző félévi juttatáshoz képest a tanulószerződésben meghatározott szempontok alapján, amely során a tanuló tanulmányi előmenetelét, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményét és szorgalmát is figyelembe véve. Ennek az előre meghatározott egységes feltételét és szempontrendszerét a tanulószerződésnek is tartalmaznia kell.

A jogszabályban meghatározott, vizsgálandó szempontok a tanuló további eredményes és szorgalmas tanulmányi előmenetelének ösztönzése szempontjából kiemelt fontosságúak, amelyeket szükséges minden esetben szem előtt tartani.

Az egységes feltétel- és szempontrendszer nem azt jelenti, hogy a pénzbeli juttatást minden esetben egységesen kell emelni, hanem azt, hogy a tanulószerződésben egységes módon jelenjenek meg azok a szempontok, amelyek szerint a tanuló pénzbeli juttatása – a tanulmányi előmenetele, a gyakorlaton nyújtott teljesítménye és szorgalma alapján – a későbbiekben megemelésre kerül, és amelyek minden tanulóra egyformán érvényesek. Egységes szempontrendszer alapján az emelés mértéke például a tanulmányi átlageredménytől függhet (ennek meghatározása a gyakorlati képző feladata).  A gyakorlati képző akkor jár el jogszerűen, ha a pénzbeli juttatás emelésének és csökkentésének a szempontrendszerét előre állapítja meg, amely alapján később a tényleges előmenetel, teljesítmény és szorgalom alapján emeli meg a tanuló juttatását.

Példa egységes szempontrendszer megállapítására

Tanulmányi átlag

Pénzbeli juttatás emelésének mértéke

2,0-3,0

   500 Ft.

3,1-4,0

1 000 Ft.

4,1-5,0

1 500 Ft.

 

A törvényi szabályozás szerint, ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele.

A megismételt évfolyam második félévében a kötelezettségeinek eredményesen eleget tett tanuló részére fizetendő juttatást a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével kell megállapítani. A további félévekben – az újabb tanévismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mértékének megállapításakor a viszonyítási alap az Szt.-ben minimálisan előírt összeg, amelyet a tanulószerződésben meghatározott szempontok alapján kell emelni, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

Példa pénzbeli juttatás megállapítására:

 

Megjegyzés

Első szakképző évfolyam

I.      félév

18,270 Ft, illetve 18.900 Ft január 1-jétől a félév végéig

Minimálbér változása miatt

II.    félév

(105.000 × 18% ) + 1.500 = 20.400 Ft

Emelés az egységes szempontrendszer alapján

Megismételt évfolyam

I.      félév

20.400/2 = 10.200

Évismétlés miatt

II.    félév

10.200

10.200 + 1.000 = 11.200

Sikertelen félév esetén

Sikeres félév esetén emelés a szempontrendszer alapján

Második szakképző évfolyam

I.      félév

(105.000 × 18%) + 1.000 =19.900

 

II.    félév

(19.900 + 1.500) = 21.400

 

Ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon megbukik, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól ebben az esetben juttatásra már nem jogosult. Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, a következő tanév első tanítási napjától a pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A tanulói juttatással kapcsolatban a tanulószerződés kötelező tartalmi elemeinél felsoroltak mellett a pénzbeli juttatás kifizetésével, a pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatást és a juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt rögzíteni kell a tanulószerződésben

A tanuló részére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján megillető betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg.

Dokumentáció. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplóban nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A mulasztást igazolni kell a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza.

Bejelentés. A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának.

Következmények. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de

·         igazolatlan mulasztása nincs, vagy

·         az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta,

és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja.

A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

Milyen esetekben szüntethető meg a tanulószerződésed és ennek mi a módja?

A tanulószerződés megszüntethető:

  • közös megegyezéssel (megszűnik a közös megegyezésben megjelölt napon),
  • felmondással (megszűnik  a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon),
  • azonnali hatályú felmondással (megszűnik a felmondás közlésének napján).

Közös megegyezéssel bármelyik fél akkor mondhatja fel a tanulószerződést, ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása biztosított.

Azonnali hatályú felmondással a tanuló a tanulószerződést a nyilvántartást vezető szervvel történt egyeztetést követően, jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével felmondhatja. Az egyeztetésnek ki kell terjednie a gyakorlati képzést szervező szervezettel kapcsolatban a tanuló által megjelölt jogszabálysértés körülményeinek tisztázására. A felmondást írásban kell közölni.

A tanulószerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél

  • a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi,

és emiatt lehetetlenné válik, vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló komplex szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés további biztosítása a tanuló részére.

A gyakorlati képzést szervező szervezet azonnali hatályú felmondással abban az esetben is megszüntetheti a tanulószerződést, ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére.

  • a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig,
  • üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,
  • a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető, csak ha a tanuló a szakmai gyakorlaton szerzett igazolatlan mulasztását pótolja.

Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.

A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.

Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor

  1. az elméleti képzési napokon, ha az elméleti képzési órák száma az adott napon négy tanórát meghaladja.
  2. a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,
  3. a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain, továbbá
  4. minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka), valamint készenlét ellátásra nem vehető igénybe. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

Mikor és hogy lehet a tanulószerződést módosítani?

A tanulószerződést a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő, illetőleg a gyám hozzájárulásával) és a szervezet csak közös megegyezéssel vagy egyezséggel, írásban módosíthatja.

A tanulószerződés módosítását a gyakorlati képzést ellátó szervezet köteles a területi kamarának beküldeni, majd a kamarai ellenjegyzést követően a módosított tanulószerződést a területi kamara küldi meg a szakmai elméleti képzést ellátó szakképző iskolának és a tanulónak.

Módosítani akkor kell, ha a szerződéses feltételekben a felek

  • jogait vagy
  • kötelezettségeit érintő lényeges változás történik.

Például: képzés várható befejezése, képzőhelyváltozás, pénzbeli juttatásban vagy annak egységes szempontrendszerében történő változás

Ha a tanulószerződés adataiban változás áll be, de nem érint jogokat és kötelezettségeket akkor nem kötelező a módosítás.

Példák: telefonszám, fax, e-mail cím, lakcím, gyakorlati képzésért felelős adatainak változása.

Mikor és hogy lehet a tanulószerződést javítani?

Minden olyan adat javítással korrigálandó, amely már a tanulószerződés hatályba lépésekor is hibásan került feltüntetésre, pl:

  • elírás
  • helytelen információ
  • tévesen feltüntetett adat

Javítás esetén a tanulószerződés minden példányát be kell kérni, javíttatni, aláíratni.

Ha a tanulószerződés hatályba lépésekor feltüntetett adat helyes volt, de egy idő után megváltozott, javításról nem lehet szó.

-        A munka-, baleset- és a tűzvédelmi napló

A tanulót a gyakorlati képzést szervezőnek a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az ún. változó munkahelyen folyó munkavégzés esetében a tanuló munkavédelmi oktatását minden új helyszínen el kell elvégezni. Minden alkalommal meg kell ismételni a munkavédelmi oktatást, ha a gazdálkodó szervezet olyan új technológiát vezet be, illetőleg új gépet helyez üzembe, amellyel a tanuló a gyakorlati képzés során kapcsolatba kerül.

-        A pénzügyi (tanuló pénzbeli juttatásának igazolását szolgáló) dokumentumok

A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni.

-        TB bejelentést igazoló dokumentum

A tanuló a tanulószerződéses jogviszony kezdetekor társadalombiztosítási jogviszonyba kerül.

(A továbbiakban a tanuló akkor biztosított, ha a tanulószerződése nem szünetel, vagyis ténylegesen tanulmányokat folytató tanulónak minősül.)

-        Felelősség biztosítás megkötését igazoló dokumentum

A szakképzésben részt vevő tanuló részére, a gyakorlati képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni. Képzés szervezőjének tanulószerződés esetében a gazdálkodó szervezet minősül, így a felelősség biztosításkötési kötelezettség őt terheli.

-        Oktatói végzettséget igazoló dokumentumok

A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki

  • megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
  • azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik (2015. szeptember 1-jétől), és
  • büntetlen előéletű, és
  • nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
Vissza a lap tetejére