Tanulószerződés keretében a tanuló képzése valós munkakörnyezetben zajlik. A megszerzett szaktudás megfelel a kor technológiai kihívásainak és a munkaerőpiac elvárásainak, a tanulók képesek lesznek továbbfejlődésre. A tanulószerződés jó alap a tanuló számára a munkaszerződéshez és munkabérhez, emellett a szociális státuszt, illetve anyagi függetlenséget biztosít. A képzőcég számára fontos előny, hogy a tanuló megismeri a folyamatokat, a technológiát, a munkatársakat, a célokat, magát a gazdálkodót, mely a későbbi alkalmazásnál növeli a motivációt és a munkahelyi lojalitást.


Tanulószerződést szeretnék kötni
Tanuló vagyok
felso-csik-2.png
felso-csik-2.png
  1. Tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első és a második, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.
  2. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára az iskolai rendszerű szakképzésben a képzés minden esetben ingyenes, és tanulószerződés is köthető.
  3. A sajátos nevelési igényű tanulók számára az iskolai rendszerű szakképzésben a képzés minden esetben ingyenes, és tanulószerződés is köthető.
  4. A sajátos nevelési igényű tanulók közé tartozó enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók számára az iskolai rendszerű szakképzésben a második szakképesítés megszerzéséig ingyenes a képzés, és a második szakképesítésig tanulószerződés is köthető.
  5. Tanulószerződés csak az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulóval köthető, aki olyan köznevelési intézményben tanul, amelynek székhelye Magyarországon található. Más országok intézményeiben tanuló, de Magyarországon gyakorlati képzésen részt vevők a magyar jogszabályok szerinti tanulószerződést nem köthetnek.
  6. Csak tanulói jogviszonyban álló tanuló köthet tanulószerződést, ezért az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, pl. felnőttképzésben részt vevő felnőttel tanulószerződés nem köthető.
  7. A felnőttoktatás keretében bármely munkarendben folyó szakképzésben tanuló is köthet tanulószerződést.
  8. Szakközépiskolai tanuló a képzés teljes ideje alatt köthet tanulószerződést: a 9. évfolyam szorgalmi időszakában a gyakorlati képzést folytató a szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyével (KTM), a 9. évfolyam összefüggő gyakorlatától bármilyen külső képzőhellyel, amennyiben sikeres szintvizsgával rendelkezik.
  9. Szakgimnáziumi ágazati szakképzésben tanuló az ágazati évfolyamokon (1-12. évfolyam) nem, a szakképzési évfolyamon (13. évfolyam) köthet tanulószerződést. Az érettségi után megkezdett 2 éves szakgimnáziumi képzés teljes ideje alatt köthető tanulószerződés.

Elsődleges feltétele a tanulószerződés megkötésének a szakképesítésre előírt egészségügyi feltételek, pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés, amelyet a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény ír(hat) elő.

További feltétel a szakközépiskolások esetében, hogy a tanuló szintvizsgát tegyen, e nélkül csak a szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében köthető tanulószerződés.

A tanulószerződés megkötésében a gazdasági kamaráé a legfontosabb szerep, hiszen az általa vezetett nyilvántartásban szereplő szervezetek fognak szerződni a tanulókkal. A szabályozás fő elve, hogy elsősorban a gazdasági kamara gondoskodjon a tanulószerződés létrehozásáról, mindenképpen ő adjon segítséget ahhoz, hogy a tanuló megfelelő gyakorlati képzőhelyet találjon magának. A kamarai garanciavállalás szabálya alapján csak akkor kerülhet sor arra, hogy a tanuló iskolai tanműhelyben legyen gyakorlaton, ha egyáltalán nincs tanulószerződés-kötésére megfelelő szervezet.

Első lépésként javasolt a kapcsolatfelvétel a területileg illetékes kamarával, ahol egy tanácsadó kolléga személyre szabott tanácsadással segíti a feltételek meglétének ellenőrzését, a megfelelő képzőhely keresését.

Az elsődleges tanulószerződés-kötési időszak május hónap.

A február első tanítási napja és április utolsó tanítási napja között sikeresen szintvizsgázott, kilencedik évfolyamos szakközépiskolai tanulókkal már az elsődleges tanulószerződés-kötési időszakban megköthető a tanulószerződés (az összefüggő gyakorlat kezdetétől). A szintvizsgát nem teljesítő tanulóknak csak a javító-, pótló szintvizsga megszervezése után lesz lehetőségük a tanulószerződés-kötésre, de csak abban az esetben, ha szintvizsgát eredményesen teljesítik.

Amennyiben van a gyakorlati képzés folytatására megfelelőnek nyilvánított külső képzőhely, akkor a tanulók gyakorlati képzése a szakközépiskola kilencedik évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően kizárólag tanulószerződés keretében szervezhető meg.

A tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben a gyakorlati képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja a gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéses jogviszony keretében elhelyezni. A kamara igazolást állít ki, ha részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely egy adott tanuló számára.

A tanulószerződéssel kapcsolatos mindennemű megállapodás, akár annak megkötése, módosítása vagy felbontása írásban történik. A tanulói juttatás vagy bármilyen a tanulószerződésben egyébként rögzítendő, vagy rögzített feltétel megváltoztatása csak írásban érvényes.

Letöltések → TSZ-nyomtatványok

A megkötött tanulószerződést el kell juttatni a területileg illetékes kamarához. A nyilvántartást vezető szerv, azaz a kamara a tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül ellenjegyzi, ha a tanulószerződés megfelel a szakképzési törvény (Szt.) előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányát a kamara az ellenjegyzéstől számított öt napon belül megküldi a szakképző iskolának.

A tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt naptól hatályos.

A gyakorlati képzés csak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető, csak ha a tanuló a szakmai gyakorlaton szerzett igazolatlan mulasztását pótolja.

A) Tanulói pénzbeli juttatásra:

A tanulószerződés alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás mértéke, melyet havonta kell fizetni, a mindenkori minimálbér 15%-ának és egy meghatározott szorzószámnak a szorzata. A szorzó a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül megállapításra. Ez alapján összesen hét kategóriába sorolhatók a szakképesítések a 20‒80-as aránytól a 80‒20-as gyakorlat‒elmélet arányáig terjedően.

B) Egyéb juttatásokra:

A gyakorlati képzéssel összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások.

A juttatásoktól bővebben a „Tanulószerződéssel rendelkezem” rovatban olvashatsz.

Vissza a lap tetejére
Tanulószerződést szeretnék kötni
Képzőhely vagyok
felso-csik-2.png
felso-csik-2.png

A tanulószerződés a tanuló és a tanulószerződés kötésére jogosult szervezet között jön létre. Tanulószerződést gazdálkodó szervezet, cég, vállalkozás, üzem stb. köthet, továbbá egyéb olyan szerv, szervezet, amely bizonyos ágazatokban képez tanulókat (egészségügyi, művészeti, közművelődési, oktatási és szociális), illetve ezen belül meghatározott szervezeti formában működik (költségvetési szerv, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy).

További feltétele a tanulószerződés megkötésének, hogy az említett szervezetek mindegyike szerepeljen a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában, amelyet a gazdasági kamara vezet.

A nyilvántartásba való felvételnek meg kell előznie a tanulószerződés megkötését, leghamarabb egy időben kerülhet sor a nyilvántartásba vételi kérelem kiadására és a tanulószerződés megkötésére.

A tanulószerződés kötését tervező szervezet az Szt. valamennyi vonatkozó előírásának, ezen kívül a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló jogszabályban előírtaknak kell, hogy megfeleljen.

A gyakorlati képzést folytatni szándékozó gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételi eljárása kérelem benyújtásával indul, melyet

  • a gyakorlati képzést szervező szervezet székhelye vagy
  • a gyakorlati képzési célt szolgáló telephelye

szerinti illetékes területi kamarának kell benyújtani.

A területi kamara a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, ha a kérelmező

  • rendelkezik a gyakorlati képzés folytatására jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és
  • vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.

Az ellenőrzés célja annak a megállapítása, hogy a kérelmező megfelel-e jogszabályokban előírt feltételeknek, alkalmas-e tanuló gyakorlati képzésének ellátására, a tanuló szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítésére, illetve tudja-e biztosítani a képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az adott szakmában.

A kérelem beérkezése után a nyilvántartást vezető szerv (területi kamara) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint egy ún. bevezető ellenőrzés keretében győződik meg feltételek meglétéről.

Amennyiben a gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés feltételeinek megfelel, arról kamarai határozatot kap.

A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki

  • megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy a szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú gyakorlattal rendelkezik,
  • azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik (2015. szeptember 1-jétől)
  • büntetlen előéletű, és
  • nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

A mestervizsga letételének követelménye alól mentesül az a gyakorlati oktató, aki

  • az oktatott, állam által elismert szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
  • szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább öt év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy
  • a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott – vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy
  • a hatvanadik életévét betöltötte.

Teljesítettnek kell tekinteni az Szt.-ben meghatározott mestervizsga-végzettség követelményt, amennyiben a gyakorlati oktató

  • az új mestervizsga követelmény rendeletben történő megjelenésének tárgyévét követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést, és
  • a törvényben foglalt egyéb követelményeknek megfelel.

Az átmeneti szabályozás értelmében elegendő 2016. szeptember 1-jéig megkezdeni a mesterképzést a gyakorlati oktatónak, amennyiben ezt 2015. augusztus 31-ig a kamara felé írásban leadott nyilatkozatában vállalja és természetesen a törvényben foglalt egyéb követelményeknek megfelel.

Mentesül a szakmai vizsgarészek teljesítése alól az a mesterjelölt, aki 2015. szeptember 1. előtt olyan szakmai szervezettől kapott adományozott mestercímet, amely szervezet mestercím-adományozási eljárásának szakmai kvalifikációját az MKIK elfogadja. Ez irányú kérelmet – az adományozási eljárás feltételeinek és szakmai tartalmának ismertetésével – az érintett szakmai szervezetnek kell benyújtani az MKIK Oktatási és Képzési Igazgatósága részére. Elfogadás esetén a szakmai szervezet és az általa adományozott mestercím nyilvántartásba vételre kerül. Ez esetben a jelöltnek csak pedagógiai és vállalkozási ismeretek vizsgarészt kell teljesíteni.

A tárgyi eszközök (gépek, berendezések, szerszámok) vizsgálata az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott eszköz- és felszerelési jegyzék szerint történik.

Az elsődleges tanulószerződés-kötési időszak május hónap.

A február első tanítási napja és április utolsó tanítási napja között sikeresen szintvizsgázott, kilencedik évfolyamos szakközépiskolai tanulókkal már az elsődleges tanulószerződés-kötési időszakban megköthető a tanulószerződés (az összefüggő gyakorlat kezdetétől). A szintvizsgát nem teljesítő tanulóknak csak a javító-, pótló szintvizsga megszervezése után lesz lehetőségük a tanulószerződés-kötésre, de csak abban az esetben, ha szintvizsgát eredményesen teljesítik.

Amennyiben a képzőhely rendelkezik kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyel, a 9. évfolyam szorgalmi időszakában is köthető tanulószerződés. Egyéb esetben a tanulószerződés megkötésére a szakközépiskola kilencedik évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően van lehetőség, amennyiben a tanuló sikeres szintvizsgát tett.

A tanulószerződéssel kapcsolatos mindennemű megállapodás, akár annak megkötése, módosítása vagy felbontása írásban történik. A tanulói juttatás vagy bármilyen a tanulószerződésben egyébként rögzítendő, vagy rögzített feltétel megváltoztatása csak írásban érvényes.

Letöltések → TSZ-nyomtatványok

A megkötött tanulószerződést el kell juttatni a területileg illetékes kamarához. A nyilvántartást vezető szerv, azaz a kamara a tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül ellenjegyzi, ha a tanulószerződés megfelel a szakképzési törvény (Szt.) előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányát a kamara az ellenjegyzéstől számított öt napon belül megküldi a szakképző iskolának.

A tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt naptól hatályos.

A törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzés szervezése esetén a szakképzési hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzők hozzájárulásukat csökkenthetik és támogatásban részesülhetnek.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét csökkentheti a következőképpen:

‒        alapnormatíva: összege 2017-ben 480 000 forint/fő/év, amelyet minden évben a költségvetésről szóló törvény állapít meg. Ez az összeg független a gyakorlati képzés költségigényétől, a tanulószerződés esetében a súlyszorzó igazodik ahhoz.

‒        súlyszorzó: a 280/2011. évi kormányrendeletben meghatározott, szakképesítésenkénti érték, melyet az éves alapnormatívával együtt kell figyelembe venni.

A csökkentő tételt tehát tanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni.

A finanszírozással kapcsolatos támogatási formákról bővebben ITT.

Vissza a lap tetejére