A felnőttoktatásban köthető tanulószerződésekre vonatkozó legfontosabb tudnivalók

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2015. június 12-től hatályba lépett módosítása értelmében a felnőttoktatás keretében megszervezett szakképzésben is köthető tanulószereződés. [Szt. 43. § (1)]

Mikortól köthető a felnőttoktatásban tanulószerződés?

2015. június 12-től. Ezzel kapcsolatban átmeneti rendelkezés nem került megfogalmazásra az Szt.-ben, így elvileg 2015. június 12-től, gyakorlatilag azonban a 2015/2016. tanév kezdetétől, azaz 2015. szeptember 1-jétől köthető a felnőttoktatásban tanulószerződés.

Mely szakképesítésekre köthető a felnőttoktatásban tanulószerződés?

Tekintettel arra, hogy a felnőttoktatás a nappali, az esti és a levelező munkarendben, továbbá az ún. „egyéb sajátos munkarendben” is megszervezhető általában, az iskolai rendszerű szakképzésben tanulószerződés ezen belül az esti, a levelező, az egyéb sajátos munkarend és a távoktatásos munkarendben akkor köthető, ha az adott szakképesítés az OKJ szerint oktatható ezekben a munkarendekben is.

Ezt az OKJ-ban a szakképesítés elnevezése melletti, a „Képzés munkarendje” elnevezésű, 7. oszlop tartalmazza.

Az OKJ szerinti jelölések:

 Nappali N
 Esti E
 Levelező L
 Egyéb sajátos munkarend S
 Távoktatás T

(Az iskolai rendszerű szakképzésben távoktatási formában oktatható, így elvileg tanulószerződés is köthető pl.: Műszaki informatikus, Nonprofit menedzser szakképesítésekre; egyéb sajátos munkarendben oktatható pl.: Pénzügyi termékértékesítő, Pénzügyi-számviteli ügyintéző, Vállalkozási és bérügyintéző, Államháztartási ügyintéző szakképesítés.)

Köthető az első és a második szakmára is tanulószerződés a felnőttoktatásban?

Igen, figyelemmel kell lenni azonban a köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nkt.) azon előírására, amely szerint a szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás csak azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. [Nkt. 60. § (7)]

Ez azt jelenti, hogy az első szakmájukat tanulók is köthetnek tanulószerződést a felnőttoktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatásban azonban csak ők. A másodszakmások tehát csak az esti és a levelező munkarend szerinti felnőttoktatásban köthetnek tanulószerződést.

Köthet-e a másodszakmás tanuló tanulószerződést a nappali rendszerű oktatásban?

Nem, mert a tanuló eleve be sem iratkozhat a második szakmára a nappali rendszerű oktatásban. Az Szt. szerint a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben az iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. [Szt. 34/A. § (4)]

Mekkora tanulói pénzbeli juttatást kell fizetni a felnőttoktatásban kötött tanulószerződés alapján?

A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének

  1. 100%-a a nappali,
  2. 60%-a az esti,
  3. 20%-a a levelező

oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén. [Szt. 63. § (8)]

(Az egyéb sajátos munkarendben oktatható szakképesítések esetén fizetendő tanulói pénzbeli juttatás havi mértékéről nem rendelkezik a törvény.)

Kell-e szintvizsgát tenni a felnőttoktatásban szakmát tanulónak, amennyiben tanulószerződést kíván kötni?

Csak a nappali munkarend szerinti felnőttoktatás keretében, szakiskolai szakmát tanuló köteles szintvizsgát tenni, amennyiben még nincs érettségije.

Az Szt. értelmében ugyanis szintvizsgát csak annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. [Lásd: Szt. 28. § (4)]

Kell-e, lehet-e szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat fizetni a második szakma elsajátítására felnőttoktatásban?

Nem. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében „Jövedelmi helyzettől függetlenül ösztöndíjban részesülnek – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, hiány-szakképesítést tanulók (a továbbiakban: ösztöndíjas tanuló).”

Mindez azt jelenti, hogy a másodszakmás, felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem részesülhet szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban akár van tanulószerződése, akár nincs.

Köthet-e tanulószerződést az olyan tanuló, aki a gyakorlati képzést biztosító munkáltatójánál van főállásban?

Igen. A munkaviszony és a tanulószerződéses jogviszony ugyanis nem zárja ki egymást. A teljes munkaidőben folyó munkavégzést és a tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzést (tanulói juttatás, foglalkozási napló) azonban össze kell hangolni.