2015. június 4-én jelent meg a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény. A módosítás 2015. június 12-én lép hatályba, de néhány rendelkezése csak 2015. július 1-jén, szeptember 1-jén, október 1-jén, 2016. január 1-jén, 2016. szeptember 1-jén és 2019. szeptember 1-jén lép életbe.
A legfontosabb, szakképzést érintő változások
- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésére bevezetésre került a kamarai garancia intézménye, amelynek szabályai 2015. július 1-jétől kiegészülnek, pl. az igazolás kiadása határidejének és visszavonásának szabályaival.
- Ugyancsak az MKIK javaslatára kiegészültek a mestervizsga kötelezettség szabályai, így bizonyos esetekben (megfelelő felsőfokú végzettség és gyakorlat, 60. életév, kiemelkedő színvonalú vendéglátó-ipari egységben folytatott tevékenység) mentesül a gyakorlati oktató a kötelezettség alól. Új mestervizsga követelmény kiadása esetén megfelelő türelmi időt biztosít a törvény a kötelezettség teljesítésére, egy új átmeneti szabály értelmében pedig nem 2015. szeptember 1-ig, hanem 2016. szeptember 1-ig elegendő megkezdeni a mesterképzést a gyakorlati oktatónak, ha ezt 2015. augusztus 31-ig írásban vállalja a kamara felé.
- A második szakképesítés is ingyenessé válik az iskolai rendszerű szakképzésben, de a második szakma csak a felnőttoktatás keretében szerezhető meg.
- A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető lesz tanulószerződés, azonban az itt tanulók tanulói juttatása differenciált lesz (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%).
- Kiegészül a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM) fogalma: a jövőben a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített képzőhely is ilyennek minősül.
- 2015. június 12-től a szakközépiskolai ágazati képzésben együttműködési megállapodással részt vevő tanulók részére is kell tanulói pénzbeli juttatást fizetni a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra a nem szakképzési (9-12.) évfolyamokon is. Mindez azt is jelenti, hogy a már megkötött együttműködési megállapodások esetén akkor is kell a 2015. június 12-t követően megszervezett nyári összefüggő szakmai gyakorlatra tanulói juttatást fizetni, ha ezt a megkötött együttműködési megállapodás még nem tartalmazza.
- Az MKIK kezdeményezésére a szakképzési törvény kimondja, hogy az állam által fenntartott szakképző iskolában gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni.
- Változnak a tanulószerződés, az együttműködési megállapodás, a nyilvántartás és a foglalkozási napló adatai, kötelező tartalma (pl. meg kell jelölni a teljesítési megbízottat a tanulószerződésben és a nyilvántartásban). Ezeken túl kimondásra került, hogy a nyilvántartásba-vételi eljárás illetékmentes, és együttműködési megállapodás akkor is köthető lesz, ha „a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető”.
- 2016 szeptemberétől átalakul a szakképzési intézményrendszer, a szakiskolák új neve szakközépiskola, a szakközépiskoláké szakgimnázium, a speciális szakiskoláké szakiskola lesz, az NGM fenntartásába kerülő iskolák pedig szakképzési centrumokba tömörülnek.
- A köznevelési törvény módosítása értelmében 21. életévről 25. életévre került felemelésre az az életkorhatár, amelyet követően a tanuló már kizárólag csak felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
A szakképzési hozzájárulást érintő változások
- Az ún. egyéb szervezetek számára kedvező változás, hogy nem kell pályázniuk a tanulószerződéses költségeik finanszírozására, hanem a szakképzési hozzájárulásra kötelezetteknél alkalmazott módon visszaigényelhetik azokat. Ezt úgy oldotta meg a törvény, hogy ezeket a szervezeteket beemelte a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe, méghozzá úgy, hogy nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni, azaz kötelezettségük mértéke 0%.
- Kibővül az ún. csökkentő tételek köre a tanulószerződés esetén: az alap csökkentő tételen felül beruházási kiegészítő csökkentő tétellel (minden hozzájárulásra kötelezett számára), oktatói kiegészítő csökkentő tétellel (nem főtevékenységként gyakorlati képző kkv-k számára) és tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel (egyéb szervezetnek nem minősülő, nem főtevékenységként gyakorlati képzők számára, a 9. évfolyamosok KTM-ben történő képzésére) is számolhat a hozzájárulásra kötelezett. Ezek lényegében a decentralizált pályázatot felváltó tételek.
- A visszaigénylésnél tanulószerződés alapján figyelembe vehető a kis- és középvállalkozásoknál az alap és kiegészítő tétel bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összege, más hozzájárulásra kötelezettnél (az egyéb szervezetek kivételével) nem a teljes, hanem a bruttó kötelezettséget meghaladó összeg legfeljebb az alap csökkentő tételig.
- Nevesítésre került a (felsőoktatási) duális képzés fogalma is, amelynek költségeivel is csökkenthető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség.
- A saját munkavállaló képzésének elszámolása esetén az alapkritériumként meghatározott 45 fő tanulószerződéses tanulóra vonatkozó feltétel teljesíthető lesz ún. partner- vagy kapcsolódó vállalkozás keretében is.
- Megfogalmazásra került a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma – az igénybe vehető csökkentő tételeknél és a visszaigénylésnél e szervezetek nem részesülnek támogatásban.
- Változik a decentralizált forrásra pályázók köre és a felhasználás célja is. A jövőben a magán és az egyházi szakképző iskolák, valamint a gyakorlatigényes alapképzési szakon folyó képzés tárgyi feltételei és a szoftverfelhasználási jog támogatható e keretből.
|
Gyakorlati képző típusa |
Elszámolás (normatívák) |
Visszaigénylés |
|||
|
alapcsökkentő tétel (alapnormatíva (AN) × szakmánkénti súlyszorzó) N |
kiegészítő csökkentő tétel
KN |
feltétel: N + KN ˃ bruttó kötelezettség |
|||
|
|
beruházási * |
oktatói |
tanműhely-fenntartási ** |
||
|
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett (üzemi képzőhely) (nem egyéb, nem főtev. és nem KKV) |
igen |
igen |
– |
igen |
a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb tanulószerződés (illetve hallgatóval duális képzésre kötött munkaszerződés) alapján számított alapcsökkentő tételt |
|
kis- és középvállalkozás (nem főtev.) |
igen |
igen |
igen |
igen |
A bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeg (alap- és kiegészítő csökkentő tételek) |
|
gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (nem agrár és honvéd.) |
– |
– |
– |
– |
tanulószerződés alapján számított alapcsökkentő tételt és a beruházási kieg. csökk. tételt |
|
gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (agrár és honvéd.) |
csak AN |
– |
– |
– |
csak AN |
|
főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett (nem KKV) |
igen |
igen |
– |
– |
a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb tanulószerződés (illetve hallgatóval duális képzésre kötött munkaszerződés) alapján számított alapcsökkentő tételt |
|
főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett KKV |
igen |
igen |
– |
– |
A bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget (alap- és kiegészítő csökkentő tételek) |
* az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre
** kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzett gyakorlati képzéshez, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében