A gazdálkodó és egyéb szervezetek számára kedvező változás, hogy 2018. szeptember 1-től tanulószerződés már a szakgimnázium tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamán is köthető a szakmai vizsgáig hátralévő teljes időszakra. Az így akár két évvel is meghosszabbítható duális képzés számos előnnyel jár a tanulókkal foglalkozó szervezetek számára. Ugyanakkor a képzés csak meghatározott feltételek teljesülése mellett indítható, melyben fontos szerep hárul az iskolákra, a kamarára, valamint a vállalkozásokra.

A tanulószerződés-kötés lehetőségének kiterjesztése a szakgimnázium tizenegyedik, tizenkettedik évfolyamára újabb lendületet adhat a duális képzés bővülésére. A meghosszabbítható képzési idő jelentős előnyöket biztosít a tanulószerződéses tanulókat oktató cégek, szervezetek számára. Az egyik legfontosabb, hogy hatékonyan hozzájárulhat az immár komoly kihívást jelentő munkaerő-utánpótlás biztosításához. Elegendő idő jut ugyanis arra, hogy cégek a saját igényeiknek megfelelően képezzék a tanulókat, azok a kívánt mértékben megismerjék a gyakorlatban alkalmazott módszereket, technológiákat, eszközöket, szocializálódjanak a munka világába az adott vállalkozás munkahelyi atmoszférájába való illeszkedéssel. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott tanuló a végzést követően akár azonnal teljes értékű munkaerőként kezdje meg profittermelő tevékenységét.

A kötés lehetősége azonban feltételekhez kötött. Egyrészt meghatározott annak a gyakorlati képzésnek a tartalma, amelyre tanulószerződés köthető. Ebből a szempontból a képzés két elemből áll: egyrészt a szakképzési kerettantervben a főszakképesítés megszerzésére irányuló képzés tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamára eső gyakorlati részéből, másrészt a főszakképesítés tanítására biztosított órakereten túli órakeretben egy speciális gyakorlati képzésből (duális képzési elem). Az utóbbival kapcsolatban érdemes a következőket tudni. A szakgimnáziumok számára ettől az évtől kezdődően jogszabály írja elő, hogy a tízedik évfolyamon fel kell ajánlaniuk a tanulóik részére – a szakmai programjukban a szakképzési kerettantervben a főszakképesítés tanítására biztosított órakereten túli órakeretben – legalább kettő, ún. alternatív tanulási lehetőséget a következő két évfolyamra vonatkozóan.

Az új szakképzési kerettanterveket, valamint a kapcsolódó új részletszabályokat a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2018 júliusában megjelent és 2018. szeptember 1-től hatályos módosításai tartalmazzák.

Az egyes alternatív tanulási lehetőségek tartalmát az iskola állítja össze a Rendeletben meghatározott hét elem kombinációjaként. Bár az intézmény ezt szabadon megteheti, két megkötés mégis van: a felajánlott kettő közül egynek tartalmaznia kell mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzést, továbbá ahhoz, hogy tanulószerződés köthető legyen, a duális képzési elemet.
A duális képzési elem tartalmát jogszabály közvetlenül nem szabályozza. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium iránymutatása alapján a képzésnek a főszakképesítés minél gyakorlatiasabb elsajátítására, annak vállalati környezetben történő minél zökkenő mentesebb gyakorlásához szükséges kompetenciák erősítésére kell irányulnia a főszakképesítés tanítására biztosított órakereten túli órakeretben.

Fontos kiemelni, hogy a képzés nem irányulhat közvetlenül a főszakképesítés szakképzési kerettantervében meghatározott gyakorlatra, azaz a tanulók nem tanulhatják ugyanazt, mint amit a főszakképesítés gyakorlata alatt. Ez ugyanis negatív diszkriminációt eredményezne azok kárára, akik az ilyen kiegészítő képzés alatt a tanulószerződéses képzéstől eltérő programban vesznek részt.

A főszakképesítésre eső képzés és a duális képzés együttes idejére vonatkozó alapvető feltétel, hogy annak tanévenkénti átlaga meg kell hogy haladja a kétszázötven órát, ami elvileg – az iskola döntésétől függően – minden szakgimnáziumi szakképesítés esetében teljesülhet.

A tanulószerződés megkötéséig tartó teljes folyamatot egybefüggően egy jogszabály sem határozza meg, viszont a kapcsolódó rendelkezések alapján felállítható egy logikai sorrend, amiben a tanulószerződést kötni kívánó képző cégnek is fontos szerepe van. 
Ahhoz, hogy az iskola el tudja dönteni, indít-e és milyen tartalmú duális képzési elemet, információra van szüksége a gazdálkodók körében jelentkező igényekről. A kamara ebben hatékonyan tud segíteni, mivel közvetlen kapcsolatban van a gazdaság szereplőinek széles körével.
Pozitív iskolai döntés esetén a tanulószerződést kötni kívánó gyakorlati képző állítja össze a duális képzési elem szakmai programját, majd nyújtja be azt a területileg illetékes kamara számára. 

A folyamatban a független szakértő szerepét betöltő kamarára hárul az a feladat, hogy eldöntse, a gyakorlati képzés elindítható-e, annak tartalma megfelel-e a jogalkotó szándékának és a gazdaság igényeinek. Mindezek alapján javasolt, hogy az iskola előzetesen, még a szakképzési programjának összeállításakor egyeztessen a tanulószerződéses képzést igénylő szervezetekkel és a kamarával.
Az összeállított és a kamara által elfogadott szakmai programot az iskola integrálja a saját szakmai programjába, és felajánlja a tanulók számára. A tanuló a szakgimnázium tízedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban választ a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által biztosított alternatív tanulási lehetőségek közül. Esetünkben a tanulószerződéses gyakorlatot (is) választja.
Érdemes megjegyezni, hogy előfordulhat olyan választás is, amely esetében a rendelkezésre álló órakeret lehetővé teszi a duális képzési elem mellett más elem, pl. mellék-szakképesítés oktatását is. Erre az esetre is igaz, hogy mellék-szakképesítésre tanulószerződés nem köthető.