GYIK- gyakorlati képzés a vészhelyzetben

1. A duális képzőhely a hagyományos módon a továbbiakban is megtartja a gyakorlatot.
2. A duális képzőhely a gyakorlati képzést digitális munkarendben bonyolítja le.
3. Az iskola „átveszi” a tanuló gyakorlati oktatását digitális formában.
4. Az iskola és a gyakorlati képző közösen dönt a gyakorlat elhalasztásáról.

Mindegyik lehetséges mód kialakításánál kiemelten fontos, hogy az iskola és a duális képzőhely közös döntése alapján válasszanak, szükség esetén a tanuló és adott esetben a szülő bevonásával és a körülmények figyelembe vételével.

Hagyományos gyakorlati képzés esetén a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót tanulói pénzbeli juttatás illeti meg és a gyakorlati képzési normatíva lehívható (azaz érvényesíthetők a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget csökkentő tételek).

Digitális munkarend a duális képzőhely szervezésében: a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót tanulói pénzbeli juttatás illeti meg és a normatíva is lehívható.

Ha az iskola átveszi a tanulót és ő szervezi meg digitális munkarendben a gyakorlati képzést, akkor a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót továbbra is pénzbeli juttatás illeti meg, de a normatíva (gyakorlati képzés teljesítése hiányában) nem hívható le. (A helyzet kezelésére az MKIK javaslatcsomagot dolgozott ki.)

A szakmai gyakorlat elhalasztása és később, tömbösített formában való megszervezése esetén a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót pénzbeli juttatás illeti meg és a normatíva lehívható. Fontos, hogy a normatíva kizárólag akkor elszámolható, ha a szakmai gyakorlatot a tervezettnek megfelelően lebonyolították.

Ha a vállalkozásnak, duális képzőhelynek a fentiek szerint nem keletkezik szakképzési hozzájárulási kötelezettsége, akkor nem csökkenti a bruttó kötelezettségét a jogszabályban meghatározott tételekkel, hanem azonnal visszaigénylő pozícióba kerül, azaz a normatívát „lehívhatja”.

Ha a duális képző ‒ pótlás, tömbösítés, átcsoportosítás hiányában ‒ arra az időszakra nem jogosult a normatívára, amelyet később nem tud bepótolni, a tanulói juttatás azonban ekkor is fizetendő a tanulónak a hatályos tanulószerződésre tekintettel.

Nem. Az egyéb juttatások, köztük a kedvezményes étkezés a gyakorlati képzéssel összefüggésben járnak, nem a tanulószerződés alapján. A gyakorlati képzőhelyen történő fizikai megjelenés hiányában a gyakorlati képzéssel összefüggésben nem életszerűek, ezért azok biztosításának jelen helyzetben történő elmaradása nem tekinthető a tanulószerződésből eredő kötelezettség nem teljesítésének.

Nem. A tanulószerződés szüneteltetésére csak a tanulói jogviszony szüneteltetése és a szülési szabadság esetén van lehetőség. A vállalkozási tevékenység szüneteltetése nem tartozik azon esetek közé, mely a tanulószerződés szüneteltetését vagy felmondását vonja maga után.

A digitális tanrend kialakítása, a jelenlét dokumentálása és a követelményeknek való megfelelés szakmai megítélése az iskola és a duális képző közös feladata. A tanulók gyakorlati teljesítményének értékelésére, osztályozására vonatkozóan szintén az iskolával közösen érdemes kialakítani az ideális eljárást, ami mindenki számára jól követhető és szakmailag elfogadott.

A jelenléti ív vezetéséhez érdemes a gyakorlati képző a saját nyilvántartó rendszerében létrehozni egy új kategóriát is („digitális gyakorlat”). Azt az időbeosztást lehet rögzíteni, amely a rendes gyakorlati képzésben is rögzítésre kerülne (mely napokon van gyakorlat), de más megoldás is elfogadott, ugyanis erre vonatkozóan jelenleg nincsenek kötött szabályok.

Amennyiben a tanuló nem jelenik meg az iskolában vagy a duális képzőhelyen, mert a szülő úgy dönt, hogy a járványügyi veszélyre hivatkozva nem engedi, az igazolt hiányzásnak minősül. Erről azonban az iskolának is és a gyakorlati képzőhelynek is tudnia kell, és meg kell erősíteni a tanuló (szülő) felé a mulasztás igazoltságát. A gyakorlati képzőhelytől való távolmaradás egyébként az iskola és a gyakorlati képzőhely megállapodása alapján a szakmai gyakorlat elhalasztását is eredményezheti. Ugyanez vonatkozik a nagykorú tanulókra is.

Amennyiben a tanuló sem az iskola által biztosított digitális lehetőséggel nem él az iskolában (legfeljebb ötfős kiscsoportban) vagy otthonában (az iskola által biztosított eszközkihelyezéssel), sem a duális képzőhelyen nem jelenik meg, vagy nem vesz részt a duális képzőhely által digitális munkarendben biztosított gyakorlati képzésben, akkor mulaszt (hiányzik).

Nem. Az igazolt és igazolatlan hiányzások mértékével kapcsolatos jogszabályi előírások továbbra is érvényesek.

Nem. Az EM alapján történő gyakorlati képzésre (kiemelten az összefüggő gyakorlati idején) jelen helyzetben is ugyanazok az elvek vonatkoznak, mint a tanulószerződésre: tehát a hatályos EM alapján az összefüggő gyakorlati idejére jár a tanulói juttatás a régi szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII.) szabályai alapján (nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban), illetőleg a gyakorlati képzési normatíva napi összege a 280/2011. Kormányrendelet szerint.

A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga vonatkozásában folyamatban van a képzés digitális, távoktatási formában történő kialakítása. Az MKIK szeretné kihasználni a veszélyhelyzet adta azon lehetőséget, hogy digitális úton elvégezhessék a képzést a gyakorlati oktatók, és tanúsítványukkal a kezükben térhessenek vissza a munkaerőpiacra és a gyakorlati képzésbe.

A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása értelmében az iskolai rendszerű komplex szakmai vizsgák lebonyolítását érintő rendelkezéseket a Kormány várhatóan 2020. április második hetéig teszi meg, összhangban az érettségi vizsgák megszervezésének lehetséges módjaival.

Addig az iskolai rendszerű szakmai vizsgákra vonatkozóan 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet (a 2019/2020. tanév rendjéről), a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól), és a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmények előírásait, szabályait kell alkalmazni.

A duális képzőhely és az iskola közösen összeállított projektfeladataival.

A végzős évfolyamon tanuló diák esetében a leadott tervdokumentáció és az abban szereplő részletes technológiai leírás megléte az irányadó a vizsga további lebonyolítását érintő rendelkezések megjelenéséig.

Jelen pillanatban egyértelmű jogszabályi tiltás nincs a komplex szakmai vizsgák megszervezésére, így ha mégis szerveznek komplex szakmai vizsgát, azt kis csoportokban, a személyek között legalább 1,5 méteres távolságot biztosítva, a járványügyi szabályok legszigorúbb betartásával javasolt megtenni.

Igen. Az ITM Határozat 5. pontja alapján 2020. március 15. napját követően esedékes szintvizsgákat el kell halasztani, a szakképző intézmény javaslata alapján az összefüggő szakmai gyakorlat kezdetétől a tanulók szintvizsga nélkül is tanulószerződést köthetnek (a teljes hátralévő képzési időre).

A 2020/2021-es tanév október-novemberi vizsgaidőszakában.

Igen, a javító- és pótlóvizsgák letételének lehetősége kapcsán megszabott, idén júniusban lejáró egy éves határidő a 2020/2021-es tanév október-novemberi vizsgaidőszakának utolsó napjáig meghosszabbodik.