GYIK- gyakorlati képzés a vészhelyzetben

1. Hogyan szervezheti meg a duális képzőhely a szakmai gyakorlatot 2020. március 16-tól?

  1. A duális képzőhely a hagyományos módon a továbbiakban is megtartja a gyakorlatot.
  2. A duális képzőhely a gyakorlati képzést digitális munkarendben bonyolítja le.
  3. Az iskola „átveszi” a tanuló gyakorlati oktatását digitális formában.
  4. Az iskola és a gyakorlati képző közösen dönt a gyakorlat elhalasztásáról.

Mindegyik lehetséges mód kialakításánál kiemelten fontos, hogy az iskola és a duális képzőhely közös döntése alapján válasszanak, szükség esetén a tanuló és adott esetben a szülő bevonásával és a körülmények figyelembe vételével.

2. Hogyan alakul a finanszírozás és a gyakorlati képzés költségeinek elszámolása a négy különböző gyakorlati képzési típus megszervezés esetében?

Hagyományos gyakorlati képzés esetén a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót tanulói pénzbeli juttatás illeti meg és a gyakorlati képzési normatíva lehívható (azaz érvényesíthetők a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget csökkentő tételek).

Digitális munkarend a duális képzőhely szervezésében: a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót tanulói pénzbeli juttatás illeti meg és a normatíva is lehívható.

Ha az iskola átveszi a tanulót és ő szervezi meg digitális munkarendben a gyakorlati képzést, akkor a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót továbbra is pénzbeli juttatás illeti meg, de a normatíva (gyakorlati képzés teljesítése hiányában) nem hívható le. (A helyzet kezelésére az MKIK javaslatcsomagot dolgozott ki.)

A szakmai gyakorlat elhalasztása és később, tömbösített formában való megszervezése esetén a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót pénzbeli juttatás illeti meg és a normatíva lehívható. Fontos, hogy a normatíva kizárólag akkor elszámolható, ha a szakmai gyakorlatot a tervezettnek megfelelően lebonyolították.

3. Mi történik akkor, ha a duális képzőhely a 61/2020. (III. 23.) Korm.rendelet értelmében nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére, visszaigényelheti-e a csökkentő tételt?

Ha a vállalkozásnak, duális képzőhelynek a fentiek szerint nem keletkezik szakképzési hozzájárulási kötelezettsége, akkor nem csökkenti a bruttó kötelezettségét a jogszabályban meghatározott tételekkel, hanem azonnal visszaigénylő pozícióba kerül, azaz a normatívát „lehívhatja”.

4. Mi történik, ha a halasztott gyakorlati képzés mellett döntöttek, de az később mégsem pótolható?

Ha a duális képző ‒ pótlás, tömbösítés, átcsoportosítás hiányában ‒ arra az időszakra nem jogosult a normatívára, amelyet később nem tud bepótolni, a tanulói juttatás azonban ekkor is fizetendő a tanulónak a hatályos tanulószerződésre tekintettel.

5. Kell-e étkezést vagy étkezési hozzájárulást biztosítani a duális képzőhelynek digitális munkarend esetén?

Nem. Az egyéb juttatások, köztük a kedvezményes étkezés a gyakorlati képzéssel összefüggésben járnak, nem a tanulószerződés alapján. A gyakorlati képzőhelyen történő fizikai megjelenés hiányában a gyakorlati képzéssel összefüggésben nem életszerűek, ezért azok biztosításának jelen helyzetben történő elmaradása nem tekinthető a tanulószerződésből eredő kötelezettség nem teljesítésének.

6. Felmondható-e a tanulószerződés egyoldalúan, a duális képzőhely részéről, vagy szüneteltethető-e a tanulószerződés a veszélyhelyzetre való hivatkozással?

Nem. A tanulószerződés szüneteltetésére csak a tanulói jogviszony szüneteltetése és a szülési szabadság esetén van lehetőség. A vállalkozási tevékenység szüneteltetése nem tartozik azon esetek közé, mely a tanulószerződés szüneteltetését vagy felmondását vonja maga után.

7. Hogyan igazolható és minősíthető a digitális tanrendben lebonyolított szakmai gyakorlat?

A digitális tanrend kialakítása, a jelenlét dokumentálása és a követelményeknek való megfelelés szakmai megítélése az iskola és a duális képző közös feladata. A tanulók gyakorlati teljesítményének értékelésére, osztályozására vonatkozóan szintén az iskolával közösen érdemes kialakítani az ideális eljárást, ami mindenki számára jól követhető és szakmailag elfogadott.

A jelenléti ív vezetéséhez érdemes a gyakorlati képző a saját nyilvántartó rendszerében létrehozni egy új kategóriát is („digitális gyakorlat”). Azt az időbeosztást lehet rögzíteni, amely a rendes gyakorlati képzésben is rögzítésre kerülne (mely napokon van gyakorlat), de más megoldás is elfogadott, ugyanis erre vonatkozóan jelenleg nincsenek kötött szabályok.

8. Mi a teendő, ha a tanuló hiányzik, hogyan kell kezelni a távolmaradást?

Amennyiben a tanuló nem jelenik meg az iskolában vagy a duális képzőhelyen, mert a szülő úgy dönt, hogy a járványügyi veszélyre hivatkozva nem engedi, az igazolt hiányzásnak minősül. Erről azonban az iskolának is és a gyakorlati képzőhelynek is tudnia kell, és meg kell erősíteni a tanuló (szülő) felé a mulasztás igazoltságát. A gyakorlati képzőhelytől való távolmaradás egyébként az iskola és a gyakorlati képzőhely megállapodása alapján a szakmai gyakorlat elhalasztását is eredményezheti. Ugyanez vonatkozik a nagykorú tanulókra is.

Amennyiben a tanuló sem az iskola által biztosított digitális lehetőséggel nem él az iskolában (legfeljebb ötfős kiscsoportban) vagy otthonában (az iskola által biztosított eszközkihelyezéssel), sem a duális képzőhelyen nem jelenik meg, vagy nem vesz részt a duális képzőhely által digitális munkarendben biztosított gyakorlati képzésben, akkor mulaszt (hiányzik).

9. Változik-e a hiányzás mértékéről szóló 20%-os szabály?

Nem. Az igazolt és igazolatlan hiányzások mértékével kapcsolatos jogszabályi előírások továbbra is érvényesek.

10. Változik-e az együttműködési megállapodás (EM) keretében szervezendő gyakorlati képzés?

Nem. Az EM alapján történő gyakorlati képzésre (kiemelten az összefüggő gyakorlati idején) jelen helyzetben is ugyanazok az elvek vonatkoznak, mint a tanulószerződésre: tehát a hatályos EM alapján az összefüggő gyakorlati idejére jár a tanulói juttatás a régi szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII.) szabályai alapján (nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban), illetőleg a gyakorlati képzési normatíva napi összege a 280/2011. Kormányrendelet szerint.

11. Hogyan folytatható a gyakorlati képzés, ha a kamarai gyakorlati oktatói vizsga a vészhelyzet miatt nem kerül megszervezésre?

A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga vonatkozásában folyamatban van a képzés digitális, távoktatási formában történő kialakítása. Az MKIK szeretné kihasználni a veszélyhelyzet adta azon lehetőséget, hogy digitális úton elvégezhessék a képzést a gyakorlati oktatók, és tanúsítványukkal a kezükben térhessenek vissza a munkaerőpiacra és a gyakorlati képzésbe.

12. Mikorra várható döntés az év végi és szakmai vizsgák ügyében?

A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása értelmében az iskolai rendszerű komplex szakmai vizsgák lebonyolítását érintő rendelkezéseket a Kormány várhatóan 2020. április második hetéig teszi meg, összhangban az érettségi vizsgák megszervezésének lehetséges módjaival.

Addig az iskolai rendszerű szakmai vizsgákra vonatkozóan 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet (a 2019/2020. tanév rendjéről), a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól), és a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmények előírásait, szabályait kell alkalmazni.

13. Hogyan fognak a tanulók felkészülni a szakmai vizsgára?

A duális képzőhely és az iskola közösen összeállított projektfeladataival.

14. Hogyan tudja elkészíteni az a végzős évfolyamon tanuló diák a vizsgaremekét, akinek a szakmai és vizsgakövetelményei között szerepel a vizsgaremek készítése?

A végzős évfolyamon tanuló diák esetében a leadott tervdokumentáció és az abban szereplő részletes technológiai leírás megléte az irányadó a vizsga további lebonyolítását érintő rendelkezések megjelenéséig.

15. A szakmai vizsgát milyen módon lehet megvalósítani ebben a járványügyi helyzetben?

Jelen pillanatban egyértelmű jogszabályi tiltás nincs a komplex szakmai vizsgák megszervezésére, így ha mégis szerveznek komplex szakmai vizsgát, azt kis csoportokban, a személyek között legalább 1,5 méteres távolságot biztosítva, a járványügyi szabályok legszigorúbb betartásával javasolt megtenni.

16. Köthető-e tanulószerződés eredményes szintvizsga nélkül?

Igen. Az ITM Határozat 5. pontja alapján 2020. március 15. napját követően esedékes szintvizsgákat el kell halasztani, a szakképző intézmény javaslata alapján az összefüggő szakmai gyakorlat kezdetétől a tanulók szintvizsga nélkül is tanulószerződést köthetnek (a teljes hátralévő képzési időre).

17. Mikor szervezhetők a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgák?

A 2020/2021-es tanév október-novemberi vizsgaidőszakában.

18. Változott-e a javító-, pótlóvizsgák létéletének feltétele a járványügyi helyzetben?

Igen, a javító- és pótlóvizsgák letételének lehetősége kapcsán megszabott, idén júniusban lejáró egy éves határidő a 2020/2021-es tanév október-novemberi vizsgaidőszakának utolsó napjáig meghosszabbodik.